Budapest X. kerület
Beled (GYMS megye)
70/3461346 
30/7005340

homlokkp

Van kérdése?

Szakmai információk 

hiteles forrásból

 

Szeszipari, élelmiszerbiztonsági szakembereink:


70/3461346

30/7005340

 

Ladi Csaba

okleveles élelmiszermérnök

 

Kószó Gábor

okleveles élelmiszermérnök

Visszahívjuk!
Kérem, töltse ki a mezőt!
Kérjük, adja meg telefonszámát!

Partneroldalunk

Új és használt mezőgazdasági gépek eladók!

További információhoz kattintson a linkre!

http://mezogep.hu

A pálinkafőző választás szempontjai, gyakori hibák, amelyeket Ön ne kövessen el.

Méret

 

Azt üst térfogatának kiválasztásánál elsősorban a kifőzendő cefre mennyisége jelenthet támpontot. Egy kisebb, 20-30 literes főző segítségével kényelmesen kifőzhetünk 100-300 liter cefrét. Amennyiben egy évben 500-700 liter felett rendelkezünk alpanyaggal, praktikus egy nagyobb üsttérfogatú főzőbe invesztálnunk. A számolgatásnál vegyük figyelembe, hogy az üstöt áltagosan 80 százalékáig tudjuk tölteni. Egy finomító főzéshez átlagosan három adag cefrét kell lepárolnunk. Szintén mérlegelendő adat, hogy egy kisebb főző lefőzési ideje másfél két óra, amíg egy 100 literes üstű kazán lefőzésének ideje nagyjából három-négy óra. Gyakorlati jótanácsként vegyük figyelemebe, hogy a finomító főzésnek tovább kell tartania a cefrefőzésnél.

Kisebb főzőt általában azok vásárolnak, akik több féle, különleges  gyümölcsből (szeder, kökény, málna, csipke stb.) szeretnének kis mennyiségeket lepárolni. Ebben az esetben legtöbbször egy-egy különlegességből mindössze 20-30 liter cefre áll rendelkezésre. A nagy klasszikusok esetében (alma, körte, szilva, meggy stb.) egy-két idősebb fa is adhat 200-300 kilós nagyságrendben alapanyagot. Tehát, ha egy vagy több félé cefréből sok áll rendelkezésre célszerű nagyobb készüléket beszereznünk. Amennyiben mindkét táborhoz tartozunk és nem sajnáljuk az időt és némi többletkiadást e nemes hobbira, a törvény nem tiltja több pálinkafőző (kicsi és nagy) egyidejű birtoklását.

 

Méret és az ár

 

Vagy kicsi vagy a legnagyobb engedélyezett! A pálinkafőző vásárlókat két nagyon egyértelmű csoportba lehet sorolni, amennyiben az üst méretét és azokhoz tartozó árakat szemléljük. Egy kicsi, jó minőségű és funkció szempontjából megfelelő (később erre még visszatérünk) főző ára 150 ezer forinttól indul újonnan. Amíg egy szimplafalú keverővel felszerelt 100 literes készüléket kompletten 320-450 ezer forintért lehet kapni. Az árak mérlegelésénél nem vettem figyelembe az itt-ott beszerezhető, nem hivatalos gyártó által előállított, illegális sufni tuning kuktákat és az egyéb maszek, sokszor életveszélyes szörnyetegeket.

A köztes méretű készülékek 50-80 literesek árai nagyon közel vannak a 100 literesekéihez. 30-50 ezer forintnyi eltérés tapasztalható..Gyártási szempontból egy hatvan és 100 literes készülék kialakítása között nincs különbség, mindösszesen némi alapanyagár jelentkezik. Viszont elgondolkodtató, hogy egy kevés többlet ráfordításét majdnem kétszer akkora készüléket kapunk.

Nem elhanyagolható örök igazság a témában: ,,nagy üstben lehet keveset főzni, de kicsiben sokat soha”.

Másrészt, hadd osszam meg egy lelkes erdélyi kollégám észrevételét: ,,Az első (tanuló) évemben még csak 100 liter cefrém volt, a másodikban már kétszer annyit főztem manapság 1000-1500 liter mindig összejön, belejöttem”

Összefoglalva: az érdeklődők egyik tábora vagy kis készüléket vásárol, mert nagyon ráér vagy csak keveset főz. A másik tábor 100 litereset vesz, ha már úgyis nagyjából 300 ezer körül szán az ügyletre.

 

Dupla vagy szimpla falú legyen? Előnyök hátrányok.

 

Ez a kérdés elsősorban pénztárca függvénye. A szimplafalú berendezések esetén cefre és tűz között egy általában a főző méretétől függően 1-3 mm vastag réz lemez jelenti az üst fenéklemezét. Dupla falú üstök esetén a kettős fal között olaj vagy vízréteg tölti be a hőátadó közeg szerepét. Tehát a tűz elsőként ezt a köztes réteget melegíti fel, majd ez a köztes olaj vagy víz réteg adja át a hőt a cefrének.

 

Felfűtés ideje:

A szimplafalú kazánok előnye a duplafalúakkal szemben, hogy ugyanolyan fűtőteljesítmény mellett lényegesen gyorsabban melegednek fel. Egy átlagos felfűtés (amíg a cefre hőmérséklete eléri a 80-90 fokot általábban 40-60 perc között következik be szimplafalú berendezéseknél, és másfél óránál is többet vehet igénybe duplafalú készülék esetén) A magyarázata a dolognak nagyon egyszerű. Szimpla falúnál a cefrét egy átlagosan 600-900 fok hőmérséklető tűz vagy gázégő melegíti. Ezt a nagy hőmennyiséget közvetlenül kapja meg a lemez mási oldalán található cefre. A duplafalúnál ugyanez a tűz maximum 105-130 fokra melegíti fel a köztes anyagot, majd ez a köztes anyag melegíti fel a cefrét. Ez az áttétel okozza késést.

 

A duplafalú berendezés buktatói:

Megmosolyogtató az a hozzállás, amikor a szimplafalú kazánokat beleteszik egy náluk nagyobb üstbe és a két fal közé vizet vagy olajat töltenek. Amennyiben így cselekszünk sajtot esetleg főzhetünk, de pálinkát nehezen. Ebben az esetben a köztes közegre (víz vagy olaj) légköri nyomás nehezedik, ahogy ránk is. A víz légnyomáson 100 fokon forr, a hőközlő olajok forráspontja 200-300 fok is lehet. Tehát, két dolog történhet: amennyiben nyitott a köztes fal és vízet töltünk bele, nem elég, hogy az elpárolgott vizet folyamatosan pótolnunk kell a forrás miatt, de sosem tudjuk a cefrénk alkoholtartalmát a szükséges szinten kifőzni, mivel a hőmérséklet sosem emelkedik 100 fok felé, ami pedig kevés. Amennyiben olaj van a köztes rétegben, az olaj hőmérséklete lényegesen magasabbra szökhet 100 foknál és emiatt le fog égni a cefre.

A jó duplafalú berendezésnek a lelke a helyesen beállított súlyszelep. E berendezéseknél a köztes vízfördő túlnyomását idézzük elő. (Az olajfürdő a lekozmálásának problémája miatt elavultnak tekinthető.) Ez a közismert fizikai jelenség azt eredményezi, hogy a forráspont magasabb lesz, de nem lesz olyan magas, hogy leégjen a cefre.Mivel ezek a berendezések összetettebb felépítésűek, a többlet munka és anyag költség, valamint a nyomás tartó és ellenőrző szerelvények miatt az ár ,az ugyanolyan kategóriás szimplafalú berendezések duplájára rúg. A megfelelő minőségű házi főzésre készített, duplafalú 100 literes berendezések ára 600 ezernél kezdődik és 1,5 millió a vége. Az ennél olcsóbbak szinte kivétel nélkül silány minőség, vagy egyenesen használhatatlan. Ha mégis meggondolatnul nyitott víz vagy olajfőrdős beredezést vásároltunk és ráadásul bukóüsttel, kimodottan vigyázzunk, mivel a buktatás során esetlegesen ránkföccsenő forró olaj komoly égési sérüléseket okozhat.

Dupla falú főzők vásárlását azoknak ajánljuk, akik bérfőzéssel vagy ipari (kereskedelmi) főzéssel kívánnak foglalkozni. Ebben az esetben a műszak kezdetén egyszer elegendő felfűteni a berendezést, amely a műszak végéig tartja a hőt, folyamatos munkamenet mellett.

 

A szimplafalú berendezés buktatói:

 

A házi főzésre tervezett készülékek általában szimpla üsttel rendelkeznek. Ezek egyszerű felépítésűek, hosszú élettartamúak, javítási és karbantartási költségeik alacsonyak, valamint lényegesen olcsóbban szerezhetjük be őket, mint duplafalú táraikat. Nézzük, mégis mik azok a gyakori hibák amelyeket elkövethetünk beszerzésüknél. Sajnos napjainkban számos, kizárólag pénzmotivált, a szakmai hozzáértés teljes hiányáról tanúbizonyságot tevő kereskedő kapta fel a pálinkafőzők árulását. Emiatt néhány tejesen helytelen tévhit kezd úrrá lenni a piacon, amelyet ideje eloszlatnunk.

A szimpafalú pálinkafőző fenékkeverő nélkül leég!

A jó pálinkafőzőnek vagy dupla fallal vagy keverővel kell rendelkeznie. A szimpla falú, fenékkeverővel rendelkező pálinkafőző is tökéletes megoldás, ebben cefrénk nem ég le. A pálinkafőzőbe mindenképpen kell keverő, lehetőleg a duplafalúba is építessünk. A keverő nem csak a leégés gátlása miatt fontos, hanem az egyenletes felfűtés és forrás elősegítése, valamint a cefre mozgatása és homogenizálása is feladata.

A leégésgátló tölcsér csak tűzoltásra való, érdemben nem használható. A sűrű cefre ugyanúgy le fog égni. Abban az esetben, ha felhígítjuk a cefrét, vagy alpvetően nagyon híg, egy két főzést sikerrel átvészelhetünk, de mihelyst kicsit sűrűbb az anyag vagy betartjuk a helyes főzés időket és intenzívebben fűtünk, le fog égni. A leégésgátló lemezeknek az elve az lenne, hogy nem engedi a sűrű darabos cefrét a fenék közelébe. Ha jobban belegondolunk, a forrás során a lemezen található kis lyukakon is lecsordogál némi -szilárd- anyag és az mozgatás (keverés nélkül) le is fog égni. A másik gond, hogy ha nem akarjuk, hogy egy főzés 8-10 óráig tartson, ahhoz rendesen fűtenünk kell. A fokozott fűtés intenzív forrást eredményez. Forrás közben a cefre belsejébn is gőz halmazállapotú anyagok képződnek, amelyek a felszín fele törekedve felhajtó erőt hoznak létre. Ez a pulzáló belső nyomás a cefrében megemeli a leégésgátlót, amely alá így már könnyen becsúsznak a cefre a szilárd anyagai. Ráadásul, ha egy kicsit odakapja az alját, az egyenlőtlen forrás miatt a cefre habzani fog. Nem éri meg 20-30 ezer forintot spórolni, keverőset kell venni és akkor nincs gond.

 

 

Hogy nézzen ki egy pálinkafőző és miből készüljön.

Számos olyan berendezés öntötte el a hazai piacot, amely sajnos nem méltó a manapság szárnyait bontogató magyar házi pálinkafőzési kultúra megteremtésére.

 

A páracső az üst fele lejtsen:

A legolcsóbb, funkció szempontjából alkalmatlan készülékek esetén a páracső a hűtő felé esik, ráadásul elég nagy szögben. Ez a kialakítás szakmailag, több okból kifolyólag teljesen helytelen. A páracső szerepe a gőzdóm és kupola összekötésén kívül két nagyon fontos dologban rejli. Az egyik, az úgynevezett részleges deflegmáció, magyarul léghűtés. A lepárlás során különböző anyagok illékonyság szerint egymáshoz képest eltérő időpontokban kerülnek a véghűtőbe. Ez a törvényszerűség eredményezi, hogy képesek vagyunk elválasztani elő, közép és utópárlatunkat. Az egyik legfontosabb elvárás, hogy alkoholban dús legyen e lecsepegő elegy. Vagyis a cefre 3-10 százalékos alkoholtartalmát a második lefőzés végére 70-80 százalékra dúsítjuk. A léghűtés leegyszerűsített magyarazáta az, hogy visszacsapja a páracsőben (és a megfelelő kialakítású gőzdómban) azokat a gőzőket, amelyeknek még nem kellene ott lenniük, segítve ezzel a helyes elválasztást és növeli a gőzelegy alkoholkoncentrációját. Tehát elvárás, hogy a pára csőben lecsapódott vegyületek visszafolynak az üstbe, mert még ott van a helyük, de ez értelemszerűen csak akkor tud megtörténni, ha a páracső az üst fele lejt. Ellenkező esetben minden páracsőbe jutott gőz a hűtőbe kerül, rontva pálinkánk minőségét és felborítva a helyes alszesz-középpárlat alkoholtartalom egyensúlyt.A páracsövet a szakirodalom amúgy felszálló vagy emelő csőnek is hívja, utalva ezzel a hűtő fele történő emelkedésre.

 

Miért kell a réz a pálinkafőzőbe:

Ennek több, a pálinka minőségét befolyásoló nagyon fontos oka van. A réz katalizációs hatása okán aromában lényegesen gazdagabb párlatot kapunk. Nézzük ennek a miértjét. A lepárlás során a kupolában és páracsőben szabad molekulák (gőz) végeznek rendezetlen, véletlenszerű mozgást (repkednek) és ütköznek egymással valamint a gőzdóm és páracső falával, amely jó esetben rézből van. A réz ezeknél az ütközéséknél katalizálja (elősegíti, serkenit) aromaanyagok kialakulását. Ilyen pozitív serkentő tulajdonsága az egyéb szerkezeti anyagként szóba kerülhető fémeknek (pl. rozsdamentes acél) nincs. Tehát rozsdamentes kupola és páracső esetén sokkal jellegtelenebb, vodkaszerű pálinkát kapunk, amely egyáltalán nem lehet cél! A réz egyéb, nem elhanyagolható tulajdonsága, hogy a pálatban nem kívánatos anyagokat köt meg, tisztítva ezzel italunkat.

 
Ingyenes oktató anyag?
Szeretne betekintést nyerni a pálinkafőzés alapjaiba egyszerűen, lépésenként?
Csak regisztrálnia kell és küldjük az anyagot.

Kérem, töltse ki a mezőt!
Kérjük adja meg helyes email címét!

Oktatás

Nem elég a jó pálinkafőző!
Tudás is kell a csúcsminőségű párlatok elkészítéséhez!
Ezért szakmai oktatásunkat 80% kedvezménnyel biztosítjuk a nálunk pálinkafőzőt vásárlóknak!

helyszín:
Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar.

Következő Időpont

2017.12.02.



Jelentkezéshez kattintson ide!